A megjelölt bibliai verstöredékben Pál apostol kívánságát olvashatjuk. Pál nem rejti véka alá vágyakozását, nem titkolja legbelsőbb gondolatait, hanem kimondja: „kívánok elköltözni”. Úgy tűnik, hogy a nagy apostol szeretne meghalni. Talán megunta az életet, és vágyakozik a halál után?

Látnunk kell, hogy Pál valóban a halál pillanatáról beszél, de azt „elköltözésnek” nevezi, s ezzel egészen más tartalmat ad neki. A régiek akkor használták ezt a kifejezést, amikor elbocsátották a hajót a kikötőből, hogy szélcsendben, vagy viharos tengeren át megérkezzen a túlsó partra; amikor vándorló népek lebontották a sátrat, vállukra vették a sátorfát, hogy megfelelőbb életteret keressenek ember és állat számára.

De használták akkor is, amikor a felszabadított rabszolga a jogfosztottságból átlépett a szabad emberek világába. Az „elköltözés” átmenetelt jelent egyik állapotból a másikba, egyik világból a másikba. Bizonyára érezzük, hogy a „kívánok meghalni” és a „kívánok elköltözni” fogalmazásmódok között hatalmas a különbség. A „meghalás” az élet befejezésére tekint, az „elköltözés” a folytatásra; az első a földi élet végére, a második a mennyei kezdetére; az egyikben lemondás, csüggedés van, a másikban pedig megszólal a remény és a hit hangja is.

Az apostol tud valamit, amit nem rejteget, amit másokkal is meg akar osztani, amit a korinthusiakhoz írt levelében így fogalmaz meg: „mert mi tudjuk, hogy ha a mi földi sátorházunk elbomol, van nékünk Istentől nem kézzel csinált, örökkévaló házunk a mennyben” (2Kor 5,1). Pál hisz a folytatásban. Tudja, hogy a földi sátorház biztosan elbomlik, de azt is tudja, hogy az nem a vég, nem a megsemmisülés pillanata, hanem „elköltözés”. A hajónk végre révbe ér a túlsó parton, vállunkra vesszük a sátorfánkat, hogy valahol máshol lakozzunk, a földi élet megkötözöttségei után átlépünk a szabadság világába.

Költözünk, de a kérdés az, hogy hová? Úgy tűnik, hogy Pál arra vágyakozik, hogy halála után Krisztussal lehessen. Ennél viszont többről van szó: Pál tudja, hogy halála után azonnal Krisztussal lesz. Ezt a bizonyosságot kifejező mondatot Pál egyetlen lélegzettel mondja ki, mint aki ezzel is jelezni szeretné, hogy a két állapot között nincs semmiféle közbevetés, az egyiket követi a másik. Mi több, Pál nem csupán vágyakozik ezen állapot után, de biztos abban, hogy az valósággá is válik.

Honnan tudja ezt? Nos, onnan, hogy Isten megígérte, és ő komolyan veszi Isten kijelentését. Isten megígérte, hogy a sátorház elbomlása után van hajlékunk a mennyben, amit Isten elkészített számunkra. Komolyan veszi Jézus húsvéti szavait, aki azt mondta tanítványainak, hogy „én élek, és ti is élni fogtok”. A testvérét gyászoló Mártát pedig így vigasztalja: „aki hisz énbennem, ha meghal is, él”. Pál tudja, hogy igazi élet csak Krisztussal van, aki pedig itt a földön vele volt, a halála után, a mennyben is vele lesz.

Persze, mi rögtön afelől érdeklődnénk, hogy milyen lesz ez az élet Krisztussal a mennyben. A Biblia elég szűkszavúan beszél erről az állapotról, s Pál is csak annyit mond, hogy „ez sokkal inkább jobb”. Ezt egészítik ki, és ehhez a mennyei valósághoz visznek közelebb a Jelenések könyve képei, amelyekből megtudhatjuk, hogy Isten eltöröl majd minden könnyet, nem lesz többé halál, sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom, és hogy akkor majd Isten jelenlétét folyamatosan megtapasztalhatjuk. Pál ez után az állapot után vágyakozik, azért kíván elköltözni, hogy Isten ígéreteit a maguk teljességében megtapasztalhassa.

Testvéreim! Úgy gondolom, hogy mi, akik szeretjük ezt a földi életet, nem kívánunk elköltözni. De tudnunk kell, hogy egyszer lejár a kegyelmi idő, és eljön a mi elköltözésünk ideje is. Ezért tehát jó tudni, hogy aki itt vele volt, ott is vele lesz, és aki a földön benne bízott, a mennyben is átéli a vele való közösséget. Így a hívő ember halála meghalás a bűnre nézve és általmenetel az örök életbe, a Krisztus közösségébe.

Nem azért, mert szépen ragyogott a nap felettünk, hiszen április elseje volt, permetező eső, szállingózó hó, szélfúvás, napsütés – de csak Sepsiszentgyörgytől Erősdig! Erős­dön a református parókián, a kis templomban fényes, napsugaras, örömteljesen ragyogó ünnep volt – egy nagyasszony sugárzó melege, szeretetszolgálata és családjának jelene szépítette meg.

Nagyon sok református templomban konfirmáltak virágvasárnapon, ilyen szép csokrot azonban sehol sem láttam: öt szép gyermek mosolygása alkotta: Rebeka (14), Zsolt (12), Bíborka (9), Boglárka (4) és a tavaly született Rubinka nézett rám. A legkisebb napja volt ez, az ő fejére hullott a keresztség vize. Az édesanyával, Ráduly Baka Zsuzsanna lelkipásztorral, a kicsi, 150 lelkes gyülekezet irányítójával a legnemesebb szolgálatról és régi nagyasszonyokról beszélgettünk. Milyen jó, hogy ma is vannak ilyenek. Hadd írjam le, mit végez ma!

Sajnos, kevés a gyermek a gyülekezetben, és nincs magyar iskola. A román tagozaton tanulók számára minden szombaton vallásórát tart, utána magyarul írni-olvasni tanítja őket. A szülők és nagyszülők nagy örömére a székely népi táncok tanítását is megszervezte, öt pár készül a bemutatóra. Az eredményes szolgálat bizonyságtétele, hogy Brassóból, Sepsiszentgyörgyről is többen hordozzák az egyházközség terheit (kepét fizetnek) – sőt, egy család Japánból küldi az egyházfenntartói járulékot. Az oda elszármazott Béres Dániel és japán felesége gyermeküket, Miyadi Anna-Máriát is itt keresztelte Erősdön – kell-e ennél szebb tanúságtétel? Öröm belépni a parókiára: tisztaság, rend, gondozott gyümölcsfák, szépen karbantartott épület. A templomot is javítják, folyik a munka. Legyen szabad azt is megjegyezni, hogy a lelkésznő mérnök férje vasárnapról vasárnapra kántorizál, minden fizetség nélkül. A család gyönyörűen énekel, és imádságos lélekkel dicsérik az Urat. Kívánjunk nekik boldog húsvéti ünnepeket, magunknak pedig azt, hogy sok ilyen édesanyát lássunk – ők biztosítják a jövendőt népünk számára.

Bálint Benczeédi Ferenc - húsvét 2012

File mérete: 10.59 MB, Feltöltve: 2012. 04. 04

Borzási István - húsvét 2012

File mérete: 5.86 MB, Feltöltve: 2012. 04. 04

Pap Géza - húsvét 2012

File mérete: 14.67 MB, Feltöltve: 2012. 04. 04

Adorjáni Dezső Zoltán -  húsvét 2012

File mérete: 17.93 MB, Feltöltve: 2012. 04. 04

Pásztori Kupán István - Nagyheti gondolatok

File mérete: 34.95 MB, Feltöltve: 2012. 04. 03

Forrás: Agnus Rádió

A Kolozsvári Református Kollégium az Iskola másként hetében érdekes és változatos programokat és foglalkozásokat állított össze. Az első nap egybeesett a Kollégiumi Napok megnyitójával, amelyen a középiskolás diákok érdekes előadásokat hallgathattak meg. A Kollégiumi Napokat Szathmári Papp Károlyra való emlékezés jegyében kezdtük el.

A hagyományhoz hűen áhítattal kezdődött a nap. Az első előadás után Szőcs Zoltán budapesti író és irodalomkritikus, a Budapesti Szabó Dezső Társaság elnöke bemutatta az általa összeállított Szabó Dezső Enciklopédiát. Szőcs Zoltánt, a Kolozsvári Szabó Dezső Társaság hívta meg az idei Kollégiumi Napokra. Szőcs könyve Budapesten jelent meg 2011-ben, a Kairosz Kiadó gondozásában.

Az író előadásában kifejtette, mennyire fontos az, hogy a diákok olvassanak. Elmondta azt is, hogy Szabó Dezsőt olvasva a diákokban kialakul a helyes magyarságtudat és az identitás. Erre nagy szüksége van minden magyar diáknak. Megtudtuk: az Enciklopédia nem helyettesíti az író műveit, illetve azok elolvasását, de fontos tájékoztatási adatbázis lehet az író munkásságának megismeréséhez. A találkozón jelen volt a Kolozsvári Szabó Dezső Társaság több tagja, illetve annak elnöke, Szigeti László mérnök. A nap folyamán szó esett a két Szabó Dezső társaság és a Kolozsvári Református Kollégium közötti kapcsolat továbbfejlesztéséről is.

Farkas Melindától, a kollégium rajztanárától megtudtuk: mivel a IX. Kollégiumi Napok keretében Szathmári Pap Ká­roly festőművész és fényképész emlékét idézik fel, ezért az Iskola másként és a kollégiumi napok keretében fotópályázatot és kiállítást hirdettek meg a diákság körében. „Pályázni lehetett különböző megadott témákban: portréval, táj- vagy látképpel, életképpel vagy népviseletet megörökítő fényképpel. A pályamunkákat március 31-ig kellett benyújtani. Közel tíz diáktól 30 alkotás érkezett be. A pályázati munkák díjazására csütörtökön kerül sor. A fotópályázat nyerteseit képzőművészeti albumokkal, könyvekkel jutalmazzák; a beküldött pályamunkákat a kollégium tornatermében lehet megtekinteni – magyarázta a rajztanár.